Magamról röviden

25 éve foglalkozom festészettel. Számomra nagy jelentősége van a szimbolikának, mellyel erősítem alkotásaim gondolatiságát. Változatos technikákkal dolgozom attól függően, hogy témaválasztásomhoz melyiket érzem a legmegfelelőbbnek. Kísérletező alkat vagyok. Fontos számomra a merészség, így van lehetőségem újabb és újabb kreatív folyamatokkal kipróbálni, amik nem engedik, hogy beleragadjak egyfajta stílusba.
Célom, hogy kinyissam az emberek szívét újra a jóra, elgondolkoztassak és örömöt adjak képeimmel.
Mottóm:  "A múlt értéke a jelen még, s ne csak, ha már örökre pihen a kéz."
Életrajzi visszatekintés röviden:
Heten voltunk testvérek, közülük kettőnket foglalkoztattak leginkább a művészetek. Bátyámmal Zérczy László festőművésszel rengeteg időt töltöttünk rajzolással, festéssel már gyerekkorunkban és egyéb kreatív tevékenységgel. Ő a Herendi Porcelángyárban folytatta tanulmányait, míg én még általános iskolába jártam. Egy komoly betegségből kifolyólag abba kellett hagynia tanulmányait. Ezt követően ismerte meg néhai Wessely Tibort, akinek "szárnyai alatt" a festészet felé indult. Wessely Tibor hatalmas szakmai tudása birtokában rengeteg művészt terelgetett, bontakoztatott ki az utókor számára, köztük a bátyámat is. Testvérem sajnos csak 36 évet kapott a sorstól (1962-1998). A megszerzett szakmai tudását rendkívül önzetlenül nagy szeretettel, türelemmel adta át nekem, amiért nagyon hálás vagyok!
1998-ban döntöttem úgy, hogy folytatom az utat, s ebben nővérem Ilosvay Mária segített. (Köszönöm!)
2002- től a táti "Duna Művészkör" művészeti vezetőjeként is tevékenykedtem.